Oldaltérkép | Keresés

Szülői kézikönyv
Információk szülők számára
A KiVa-iskola bántalmazás-ellenes iskola Útmutató szülőknek dióhéjban
Alapvető tudnivalók a bántalmazásról
Mi a bántalmazás? A bántalmazás különböző formái A bántalmazás az egész osztályra kihatással van Mi áll a bántalmazás hátterében? Miről ismerhető fel a bántalmazott tanuló?
Bántalmazás-ellenes intézkedések otthon és az iskolában
Intézkedések az iskolában Intézkedések otthon
Kapcsolódó kutatások és tanulmányok

Útmutató szülőknek dióhéjban

Útmutató szülőknek dióhéjban

Információk szülők számára

A szülői kézikönyv a KiVa-program része, egy olyan eszköz, amely segíti a szülőket a bántalmazás leküzdésében és megelőzésében. A kézikönyv célja az, hogy ismereteket közvetítsen az iskolai bántalmazásról: mit tudunk róla és mit tehetünk ellene – az iskolában és otthon.

Mi a bántalmazás?

Bántalmazásról akkor beszélünk, ha ugyanazt a tanulót rendszeresen és szándékosan zaklatják. Az áldozat az elkövetővel szemben védtelen. A bántalmazás nem ártatlan játék, nem fejleszti a személyiséget, hanem kárt okoz benne. A bántalmazás minden esetben a személyiségi jogok súlyos megsértése, az áldozat emberi értékeinek és személyes méltóságának meggyalázása.

A bántalmazás formái

A bántalmazás lehet látható vagy rejtett. Nyilvánvaló formái a fizikai vagy a lelki erőszak. A közvetett bántalmazás nehezebben felismerhető. Az áldozat közösségi kapcsolatait rombolja. A bántalmazás eddig említett formái az iskolára korlátozódnak, míg az internetes bántalmazásnak mindig és mindenhol ki van téve az áldozat.

A bántalmazás az egész osztályt érinti

Ritka az, hogy a bántalmazó egyedül cselekedjen. Általában vannak segítői vagy „drukkerei”. Az áldozatnak is lehetnek védelmezői, de a legtöbb gyerek a bántalmazást látva félrehúzódik, és így hallgatólagos támogatóvá válik. A bántalmazás lassanként az iskola életének mindennapi részévé válhat.

Mi áll a bántalmazás hátterében?

Azok a gyerekek, akik másokat bántalmaznak, általában figyelemre, elismerésre vágynak, és hatalomra szeretnének szert tenni a csoporton belül. Célpontként gyakran olyan társukat választják, aki félénk, bizonytalan, akinek alacsony a megbecsültsége a közösségben, és akinek kevés barátja van vagy egyáltalán nincs barátja. Senkit sem tesznek áldozattá vagy bántalmazóvá pusztán a személyes tulajdonságai. Az egyes gyerekek viselkedését a többiek elvárásai és a csoportnormák is befolyásolják.

Miről ismerhető fel a bántalmazott tanuló?

Pusztán bizonyos jelek alapján nem lehet egyértelműen arra következtetni, hogy gyermekét bántalmazzák. A szülő az, aki legjobban ismeri gyermekét, és tudja, hogy az hogyan fejezi ki fájdalmát. A legfontosabb jel a korábbitól eltérő magatartás. Például az a gyerek, aki korábban szeretett iskolába járni, hirtelen nem akar iskolába menni.

Bántalmazás ellenes intézkedések otthon és az iskolában

A KiVa-program célja iskolai szinten az, hogy ismereteket nyújtson a bántalmazásról és segítsen azt leküzdeni. Osztályszinten a program azt szeretné elérni, hogy a tanulók, ahelyett hogy buzdítják a bántalmazót vagy félrehúzódásukkal hallgatólagosan támogatják őt, kiálljanak az áldozat mellett és viselkedésükkel tegyék egyértelművé: nem tűrik mások bántását. Az egyes diákok szintjén a legfontosabbak azok a beszélgetések, melyek az adott bántalmazási esetek kezelésére szolgálnak. Az első beszélgetést mindig továbbiak is követik. Ez biztosítja azt, hogy a bántalmazás valóban megszűnjön.

Intézkedések otthon

Az intézkedések célja, hogy támogassuk az áldozatot, erősítsük önbecsülését, és biztosítsuk őt arról, hogy a bántalmazásnak véget fogunk vetni. Érdemes az iskolai KiVa-team-mel kapcsolatba lépni, hogy tisztázzuk, pontosan mi is történt. A KiVa-team tagjai olyan szakemberek, akik felkészültek a bántalmazási esetek kezelésére.

A gyermekem részt vesz bántalmazásban – mit tegyek?

Maradjon nyugodt és eltökélt, amikor gyermekével a bántalmazásról beszélget! Tegye világossá, hogy nem tűri el a bántalmazást! Beszélje meg gyermekével, hogy Ön segíteni szeretné abban, hogy véget vessen a bántalmazásnak! Közösen találják ki, hogy milyen módon tudná gyermeke kontrollálni a dühét és a csalódottságát! Azon is gondolkozhatnak, hogy mit tudna gyermeke tenni, hogy segítse az áldozatot. Például ráköszönhet, biztatóan rámosolyoghat. A legkevesebb, amit el kellene érnie nála az az, hogy megígérje: