Oldaltérkép | Keresés

Szülői kézikönyv
Információk szülők számára
A KiVa-iskola bántalmazás-ellenes iskola Útmutató szülőknek dióhéjban
Alapvető tudnivalók a bántalmazásról
Mi a bántalmazás? A bántalmazás különböző formái A bántalmazás az egész osztályra kihatással van Mi áll a bántalmazás hátterében? Miről ismerhető fel a bántalmazott tanuló?
Bántalmazás-ellenes intézkedések otthon és az iskolában
Intézkedések az iskolában Intézkedések otthon
Kapcsolódó kutatások és tanulmányok

Intézkedések otthon

Intézkedések otthon

Fontosak a kérdések

A “Mi történt ma az iskolában?” vagy a “Milyen volt ma az iskolában?” fontos mindennapi kérdések, melyeket a szülő feltehet gyermekének. A válaszokból kiderülhet, milyen volt a gyerek napja az iskolában, hogy érzi magát, milyen a hangulata vagy a kapcsolata a barátaival. A kérdések jelzik, hogy a szülőt érdekli, mi történik az iskolában, és utat nyithatnak az esetleges problémák megbeszéléséhez.

Legközelebb, ha az iskoláról kérdez, ne érje be egy rövid válasszal, hogy „Semmi különös” vagy hogy „Minden rendben”! Szánjon annyi időt egy témára, amennyi csak szükséges! Ne csak a szavakra figyeljen, hanem az érzelmekre, a hanglejtésre, az arckifejezésre és a gesztusokra is! Nem a kikérdezés a cél, hanem az, hogy egy olyan párbeszéd jöjjön létre, amelyben mindkét fél megosztja, mi történt vele a nap folyamán. Az a jó, ha olyan kérdéseket tesz fel, amelyekre nem lehet egyszerűen igennel vagy nemmel válaszolni.

 

A következő kérdések célravezetőek lehetnek:

  • Mi az a legjobb és legrosszabb dolog, ami ma történt az iskolában?
  • Kivel töltöttél ma időt az iskolában?
    • Milyen volt?

 

 

  • Mit csináltatok a barátaiddal?
    • Milyen volt?
  • Mit csináltál iskolába menet vagy hazafelé?

 

 

A bántalmazott gyerek támogatása

A tudat vagy a gyanú, hogy gyermekét az iskolában bántalmazzák, sokféle érzést kiválthat. Az olyan érzések mint a harag, a félelem, a szégyen vagy a bűntudat természetesek, sőt várhatóak ebben a helyzetben. Még ha el is ragadják az érzelmei, próbálja meg nem túlreagálni a helyzetet, mert ettől gyermeke azt hiheti, hogy fájdalmat okozott Önnek. A másik veszély az az, hogy alulreagálja a helyzetet. Ekkor gyermeke azt gondolhatja, hogy lekicsinyli a problémáját. A nehéz kérdéseket túl- vagy alulreagálással nem kerülhetjük el. Szembe kell nézni velük, hogy segíteni tudjunk gyermekünknek, hogy növeljük önbecsülését, és hogy sikeresen fellépjünk a bántalmazás ellen.

 

 

Mit tegyünk?

  • Ha tudja vagy azt sejti, hogy gyermekét bántalmazzák, beszéljen róla vele! Lehet, hogy ő nem akarja elmondani Önnek a dolgot. Számítson rá, hogy először tagadni fogja!

  • Biztassa gyermekét, hogy beszéljen a dologról! Biztosítsa őt arról, hogy Ön segíteni szeretne neki, bármilyen nehéz is legyen a helyzete! Éreztesse vele, hogy Ön 100 %-ig az ő oldalán áll!

  • Rendszeresen és egyértelműen mondja el neki, hogy nem az ő hibája az, hogy bántalmazzák! Biztosítsa arról, hogy nincs olyan tulajdonsága, ami bárkit feljogosítana a bántalmazásra!

  • Ne ígérje azt, hogy titokban tartja az ügyet, mert akkor nem lehet fellépni ellene! Ígérje viszont meg, hogy semmi olyat nem tesz, amit előbb meg ne beszélt volna gyermekével! Így nem veszíti el a bizalmát, és fennmarad a nyílt párbeszéd.  

  • Gondolkodjanak együtt arról, hogy milyen módszerrel lehet túlélni az egyes bántalmazási incidenseket! Az egyszerű megoldások a legjobbak. A bántalmazó azt szeretné, hogy az áldozat egy meghatározott módon reagáljon: sírjon, összezavarodjon, féljen, dühös legyen stb. Ha lehet, az áldozatnak meg kell próbálnia közömbösnek maradnia, visszautasítania a bántalmazást és kilépnie a helyzetből. Az áldozat azzal, hogy nem reagál és odébbáll, lehetetlenné teszi a bántalmazót. A határozottság, amelyre a bántalmazási helyzetekben szükség van, illetve az, hogy hogyan utasítsuk el hatékonyan a bántalmazást, begyakorolható.

  • Arról is beszéljenek, hogy hogyan kerülheti el gyermeke azokat a helyzeteket, amelyekben könnyű célpont a bántalmazóknak! Például ne legyen ő az, aki utoljára jön ki a tanteremből vagy az ebédlőből, ne vigyen pénzt vagy más értékes dolgot az iskolába, ne álldogáljon másoktól távol magányosan! Célszerű mások közelében lenni, még akkor is, ha azok nem ismerősök. Csoportban mindig nagyobb a biztonság.

 

 

  • Keressen olyan módszereket, melyek segítségével növelheti az áldozat önbizalmát! Például készíthet „Érezd jól magad!” posztert gyermekének. Keresse elő egy olyan fényképét, amelyen vidám és elégedett! Ragassza fel egy kartonra! A kép köré írjon olyan támogató és bátorító megjegyzéseket, amelyeket mások mondtak róla! Írjon gyermeke erősségeiről is és olyan helyzetekről, amelyekben ezekkel a képességeivel kitűnik! Ha elkészült, a plakátot tegye egy jól látható helyre!

  • Az áldozat a bántalmazás következtében félénkké és visszahúzódóvá válhat. A KiVa-foglalkozásokon szó van arról, hogy hogyan szerezzünk barátokat, és a tanulók olyan gyakorlatokat is végeznek, melyek segítségével elsajátíthatják a kapcsolatépítéshez szükséges készségeket. Gyermeke tanárától érdeklődhet, hogy a foglalkozásokon milyen témák kerülnek elő, és otthon is beszélgethetnek azokról. Gyermekével együtt végiggondolhatják, hogy hogyan lehet baráti kapcsolatokat kezdeményezni és építeni.

  • Biztassa gyermekét arra, hogy hívja meg a barátait, eleinte akár csak egyesével is! Így ismerős és biztonságos közegben gyakorolhatja a társas kapcsolatok építését.

  • Biztassa őt arra is, hogy válasszon olyan szabadidős tevékenységeket, melyek során új emberekkel ismerkedhet meg és barátkozhat össze!

  • Érdemes kapcsolatba lépni az iskola KiVa-team-jével. A team tagjai képzett szakemberek. Mondja el nekik, mi történt, és hogy otthon hogyan próbálja gyermekét segíteni!
    NEM  

    A bántalmazási esetek kezelése közös feladat

    A bántalmazási helyzetekben való helyes viselkedést otthon is lehet gyakorolni. A bántalmazás megszüntetése vagy megelőzése ugyanakkor nem az áldozat feladata – ennek a felelőssége a felnőtteké, iskolai bántalmazás esetében a tanároké. A NEM és a HAGYD ABBA szavak csak az első lépések. Az adott helyzetben ezek leállíthatják a támadó viselkedést.

    Fontos, hogy feltegye a kérdést gyermekének:

    Tudod határozottan azt mondani a bántalmazódnak, hogy NEM vagy, hogy HAGYD ABBA?

    Sok bántalmazási helyzetben megálljt lehet parancsolni a bántalmazónak. Azt, hogy ezt hogyan tegye valaki, először otthon a szülőkkel gyakorolhatja. Keressenek otthon egy csendes sarkot, ahol magukban lehetnek, és senki nem zavarja Önöket! Olvassák el együtt a „Tudom” szekció gondolatait! Beszélgessenek róla! Majd lépjenek tovább a „Értem” szekcióra, és gyakorolják, hogyan lehet nemet mondani! Végül pedig a „Megteszem” szekcióban tegyék ugyanezt valódi szituációkban! Keressenek együtt olyan helyzeteket, amelyekben nemet lehet és kell is mondani!

    Tudom. A NEM egy rövid, de nagyon erős szó. Azt az üzenetet közvetíti a többiek számára, hogy nem tetszik neked az, amit veled tesznek. Ha fenyegetve érzed magadat vagy valaki bánt, használd bátran ez a szót! Ha nehéz kimondanod, előbb gyakorold!

    Értem. Gyakorlással megtanulhatod, hogy hogyan mondjál határozottan nemet. A gyakorlást kezdheted például a tükör előtt. Nézz a tükörképedre! Húzd ki magadat, és tartsd egyenesen a fejedet! Vegyél mély lélegzetet, és tisztán és határozottan mondd azt, hogy NEM! Mondd ki még egyszer hangosabban és mélyebb hangon: NEM!

    A családod valamelyik tagjával is gyakorolhatsz. Nézz a szemébe, és mondd tisztán és határozottan, hogy NEM! Ne légy mérges vagy ideges, csak határozott és elszánt, amikor azt mondod, NEM!

    Megteszem. Miután gyakoroltad, használd a szót valós helyzetekben is! Gondolj arra, milyen jól ment, amikor gyakoroltál, és mondd ki akkor is, amikor bántanak! Ha utána faképnél hagyod bántalmazóidat, az még hatásosabbá teszi elutasításodat. Nincs értelme ott maradni és vitatkozni. Ha a helyzet megismétlődik, többször előfordul, szólj a tanárodnak vagy egy másik felnőttnek! 

    A külső szemlélők hogyan tudják az áldozatot támogatni?

    A bántalmazón és segédein kívül az esetek többségében jelen vannak külső szemlélők is. Ők nem vesznek részt a bántalmazásban, sőt nagyon is sokat tehetnek azért, hogy azt enyhítsék vagy megakadályozzák.

    • Biztassa gyermekét arra, hogy felvállalja azt, hogy közbelép bántalmazás esetén! Az incidenst gyorsabban le lehet állítani, ha egy kívülálló beavatkozik.
    • Kérdezze meg gyermekétől, milyen érzés a bántalmazás szemtanújának lenni, milyen érzelmeket vált ki benne a helyzet! Beszélgessenek erről!
    • Javasolja, hogy gyermeke beszélgessen a bántalmazás témájáról a barátaival: mit tudnának tenni, hogy leállítsák vagy megakadályozzák a bántalmazást! Ha a közösség elítéli a bántalmazást, akkor ennek jelentős hatása van. Ha nincs közönsége a bántalmazónak, akkor nincs miért folytatnia akcióit.

      

     

    • A bántalmazás különböző fajtáiról is beszélgethetnek. Nemcsak a fizikai erőszak vagy a csúfolódás bántalmazás, hanem az online zaklatás is. A bántalmazásnak van közvetett formája is.
    • Biztassa gyermekét, hogy a zaklatási eseteket jelezze egy felnőttnek! Ez nem árulkodás vagy pletykálkodás. Azzal hogy szól egy felnőttnek, elfogadható és hatásos módon segít az áldozatnak. A hallgatással csak meghosszabbítja az áldozat szenvedését.
    • Beszéljen gyermekének a KiVa-team-ről, az iskola bántalmazás-ellenes munkacsoportjáról, amely felelős a bántalmazási ügyek kezeléséért! Lépjen kapcsolatba a team tagjaival, ha bántalmazási esetet észlel!

     

     

    Ha gyermekét mobilon vagy online zaklatják

    Mit kezdjünk a sértő üzenetekkel?

    • Tanácsolja gyermekének azt, hogy ne nyissa meg a bántalmazóktól vagy ismeretlen személyektől érkező üzeneteket!

    • Biztassa gyermekét arra, hogy a sértő üzenetekre csak egyszer válaszoljon! Ennél többször nincs értelme reagálni rájuk. A válasz legyen rövid és lényegre törő! Határozottan utasítsa el a zaklatást!

    • Ha kiderül, hogy az üzenet küldője gyermekével egy iskolába jár, lépjen kapcsolatba az iskola dolgozóival!

    • Ha a zaklatás nem szűnik meg, érdemes megfontolni, hogy ne változtassák-e meg a gyermek e-mail címét vagy telefonszámát.

    • Amennyiben szükségessé válik, a zaklató üzeneteket mentse el vagy más módon dokumentálja, hogy azok az ügy későbbi tisztázása során rendelkezésre álljanak!  

    • Levelezési programját beállíthatja úgy, hogy bizonyos feladóktól érkező e-maileket kiszűrjön. Így azok nem jutnak el gyermekéhez.

    Ha gyermekéről sértő fényképeket vagy megjegyzéseket posztolnak

    • Lépjen kapcsolatba az oldal adminisztrátorával! Az adminisztrátor el tudja távolítani a megjegyzést és vélhetően be tudja azonosítani az elkövetőt.

    • Mentse el a kérdéses oldalt, hogy ha további intézkedésre van szükség, rendelkezésre álljon!

    • Amennyiben a zaklatás különösen súlyos, forduljon jogi képviselőhöz!

    A szülő legfontosabb feladata…

    …az, hogy gyermekét feltétel nélkül szeresse és biztosítsa támogatásáról. A legfontosabb üzenet, amelynek az áldozathoz el kell érnie az az, hogy

    1. a bántalmazásról nem ő tehet

    2. szabad rosszul éreznie magát, nem kell aggódnia, túl lesz rajta

    3. segítséget fog kapni és meg fog szűnni a bántalmazás.

    Sok bántalmazási esetben az első határozott lépés az egyértelmű elutasítás: NEM! A nem szó használatát, ha szükséges, a szülő gyakorolhatja gyermekével, mielőtt ő azt éles helyzetben bevetné. Ha gyermekét mobilon vagy online zaklatják, mondja el neki, mit tehet a sértő üzenetekkel! Érdemes kapcsolatba lépni a KIva-team-mel is és elmondani nekik, hogy mi történt. A team tagjai elmondhatják, hogy milyen lépéseket tesznek az iskolában annak érdekében, hogy a bántalmazás megszűnjön. Ha a zaklatás különösen súlyos, érdemes megfontolni, ne forduljanak-e jogi képviselőhöz.

    A gyermekem részt vesz bántalmazásban – mit tegyek?

    Mit tegyek, ha arról tájékoztatnak, hogy gyermekemet bántalmazással vádolják vagy gyanúsítják? A hír meglepetésként érheti, és első reakciója a düh, a kétség vagy a bűntudat lehet. Ezek az érzések érthetőek és jogosak, de mielőtt bármit tenne, érdemes egy kicsit megállni és elgondolkodni.

    Nem szívesen gondolunk arra, hogy gyermekünk részt vehet bántalmazásban. Általában a bántalmazó gyerekeket agresszívnek és zavartnak tartjuk. Az igazság azonban az, hogy legtöbbjük átlagos gyerek vagy kamasz, akinek teljesen normális a családi háttere.

    Mit tegyünk?

    • Derítse ki, pontosan mi történt! Tényleg bántalmazásról van-e szó vagy csak egy nézeteltérésről vagy veszekedésről? Ez utóbbiakkal is foglalkozni kell. Amikor gyermekétől érdeklődik a dologról, ne kritizáljon, vádaskodjon vagy ítélkezzen!
    • Próbáljon meg rájönni, hogy miért és pontosan hogyan vett részt gyermeke a bántalmazásban! Mi volt a szerepe az esetben? Kezdeményező, segítő vagy „drukker” volt-e? Ne felejtse el, hogy a gyerekek gyakran tagadják, hogy bármiben részt vettek volna vagy kisebbítik szerepüket!
    • Ne fogadja el az olyan magyarázatokat, hogy „csak játszottunk, nem gondoltuk komolyan”! Tegye világossá, hogy elítéli a bántalmazást, és segítsen gyermekének megérteni a különbséget a játék és a bántalmazás között!
    • Beszéljen arról, hogy milyen ijesztő és igazságtalan az áldozattal szemben a bántalmazás! Hangsúlyozza, hogy semmi nem jogosít fel bántalmazásra!
    • Magyarázza el, hogy a bántalmazásnak véget kell vetni, mert az mind az áldozatra, mind pedig a bántalmazókra nézve káros következményekkel jár!
    • Ne gyermekét, hanem helytelen cselekedetét ítélje el! Tegye világossá, hogy gyermeke mellett áll, de a bántalmazást nem tűri el! Biztosítsa gyermekét arról, hogy kész segíteni neki abban, hogy felhagyjon a bántalmazással!
    • Gondolja végig, hogy gyermekének szüksége van-e fokozottabb felügyeletre és irányításra! Fektessen le világos szabályokat magatartásával kapcsolatban! Mindig tudjon róla, hol és kikkel van!

      

    • Nevelje gyermekét a másik ember tiszteletére, és arra, hogy elfogadja az emberek közötti különbségeket! A különbségek gazdagítanak minket, nem fenyegetést jelentenek, és nem adnak okot a gúnyolódásra.
    • Biztosítsa gyermekét arról, hogy Ön tudja, képes magatartásán változtatni! Mondja el neki, hogy Ön biztos abban, hogy nem akar másoknak fájdalmat okozni! Erősítse benne az önbizalmat, hogy valóban meg tud változni!
    • A változás lehetséges – például a szociális készségek fejlesztésével, új hobbik művelésével. Az is segít, ha olyan barátokkal tölti az idejét, akik elítélik a bántalmazást. Gyermekével együtt keressenek olyan tevékenységeket, amelyek által pozitív módon tűnhet ki közösségében, és amelyek megkönnyítik a számára, hogy a többiekkel jól kijöjjön!
    • Gyermekének minden olyan kis lépését, amelyet annak érdekében tesz, hogy felhagyjon a bántalmazással, értékelje pozitívan!
    • Tegye világossá, hogy ha nem hagyja abba a zaklatást, annak mind az iskolában, mind otthon negatív következményei lesznek!
    • Ha a büntetés elkerülhetetlenné válik, tisztességes módszereket használjon! Ne folyamodjon fizikai büntetéshez! Ez csak fokozza a bántalmazási hajlandóságot! A legfontosabb, hogy gyermeke érezze, hogy Ön szereti és elfogadja őt, de nem hajlandó eltűrni, hogy másokat zaklasson.
    • A KiVa-team tagjait felkészítették arra, hogy hogyan kezeljék a bántalmazási eseteket. Bízzon bennük! Ha szükségét érzi, beszéljen velük arról, hogy az iskolában mit tesznek annak érdekében, hogy megszüntessék a bántalmazást!

    Sokféle módja van annak, hogy gyermekét, aki másokat bántalmaz, segítse.

    Maradjon higgadt és eltökélt, amikor erről a témáról beszél vele! Tegye világossá, hogy elítéli a bántalmazást! Próbáljon gyermekében együttérzést ébreszteni az áldozat iránt! Beszéljen neki arról, hogy az áldozat számára mennyire félelmetes ez a helyzet, és hogy mennyire rosszul érzi magát! Hangsúlyozza, hogy semmi nem igazolhatja a bántalmazás jogosságát! Keressenek közösen olyan módszereket, amelyek segítségével gyermeke kontrollálhatja haragját és enyhítheti csalódottságát! Azt is gondolják végig, mit tehetne gyermeke, hogy támogassa az áldozatot! Például odaköszönhet neki, rámosolyoghat. De legalább azt érjék el, hogy gyermeke elfogadja: semmiféle bántalmazásban semmilyen módon nem vesz részt!