Oldaltérkép | Keresés

Szülői kézikönyv
Információk szülők számára
A KiVa-iskola bántalmazás-ellenes iskola Útmutató szülőknek dióhéjban
Alapvető tudnivalók a bántalmazásról
Mi a bántalmazás? A bántalmazás különböző formái A bántalmazás az egész osztályra kihatással van Mi áll a bántalmazás hátterében?
Miről ismerhető fel a bántalmazott tanuló?
Bántalmazás-ellenes intézkedések otthon és az iskolában
Intézkedések az iskolában Intézkedések otthon
Kapcsolódó kutatások és tanulmányok

Mi áll a bántalmazás hátterében?

Mi áll a bántalmazás hátterében?

A bántalmazás kapcsán leggyakrabban elhangzó kérdés az, hogy mi a jelenség oka. A válasz nem egyszerű. Az ok a bántalmazóban keresendő? Vagy éppen az áldozatban? A tanárban? Az iskola légkörében? A társadalomban? Ami biztosnak látszik az az, hogy a felsoroltak egyike sem önmagában oka a problémának. Ismerünk ugyanakkor olyan tényezőket, amelyek növelik a kockázatát annak, hogy egy gyerekből áldozat vagy bántalmazó váljon. Azt is kimutatták, hogy bizonyos osztályközösségekben nagyobb a valószínűsége annak, hogy kialakuljon a bántalmazás. Vannak különbségek az egyes iskolák, és az egyes országok között is. A különböző kultúrákban más és más az, ami növeli az áldozattá válás kockázatát. Például a nyugati országokban a félénk és csendes gyerekek gyakrabban válnak áldozattá, míg Kínában ezek a gyerekek tiszteletet élveznek barátaik körében. Az, hogy egy adott kultúrában mi számít értéknek, kihat a bántalmazás jelenségére.

Ki bántalmaz – és kit?

A kutatások azt mutatják, hogy vannak olyan tulajdonságok, melyek növelik a kockázatát annak, hogy egy gyerekből bántalmazó váljék. Ilyen gyerekek lehetnek azok, akiknek súlyos problémáik vannak az élet különböző területein, akiknek erőszakos a személyiségük vagy akiknek nehéz másokkal együttérezni. Ugyanakkor tudnunk kell azt is, hogy a bántalmazók gyakran teljesen átlagos, kedves gyerekek, akik egy csoport tagjaként, a többiekkel együtt fordulnak valamelyik társuk ellen.

Jelenleg a bántalmazás egyik fő okának azt tartjuk, hogy a bántalmazó szeretne a közösségen belül hatalmat szerezni, pozícióját meg akarja erősíteni. A bántalmazó gyerekek gyakran szeretnének a csoportban kitűnni, elismerést kapni és hatalomhoz jutni. Ezért az áldozat sokszor olyan gyerek vagy kamasz, aki félénk, bizonytalan, akinek már eleve gyenge a helyzete a csoportban vagy nem nagyon vannak, illetve egyáltalán nincsenek barátai. A bántalmazó azzal, hogy ilyen típusú áldozatot választ, eléri, hogy a csoport nem tesz lépéseket a bántalmazás leállítása érdekében, és így biztosítja magának a könnyű győzelmet. Az az általános nézet tehát, hogy a bántalmazó olyan problémás gyerek, akinek alacsony az önértékelése, és ezért saját rossz érzéseit vezeti le a bántalmazásban, nem helytálló. Sok olyan gyerek van, aki szórakozásból, az elismerés érdekében vagy csak egyszerű meggondolatlanságból bántalmaz másokat.

Valamilyen mértékben mindenkit lehet bántalmazni. A kutatások azonban kimutattak bizonyos tulajdonságokat és személyiségjegyeket, melyek növelik annak kockázatát, hogy valaki bántalmazás áldozatává váljon. Ezek között vannak külsőleg érzékelhető tulajdonságok, mint például a rendellenes testalkat, a túlsúlyosság, a soványság, az ügyetlenség, de vannak személyiségvonások is, mint például a félénkség, az introvertáltság, a lobbanékonyság. A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek szintén nagyobb az esélyük, hogy bántalmazás áldozatává váljanak. A félénkség, a bizonytalanság és az alacsony önértékelés a leggyakoribb rizikótényezői az áldozattá válásnak. Ugyanakkor ezek csak magasabb kockázatot jelentenek, nem feltétlenül vezetnek minden esetben bántalmazottsághoz.

Bár a fent felsorolt tulajdonságok növelhetik az áldozattá válás kockázatát, ez nem azt jelenti, hogy az áldozat vagy a szüleinek a hibája vagy éppen felelőssége az, hogy az illetőt bántalmazzák. A testi gyengeség, a félénkség és a bizonytalanság nem fogyatékosságai az áldozatnak, hanem olyan tulajdonságai, amelyeket el kell fogadnunk. Azt is fontos tudni, hogy a kutatási eredmények tanulók százainak vizsgálatával nyert óriási adatbázison alapszanak. Mindaz, ami igaz akkor, amikor széles mintát vizsgálunk, nem biztos, hogy helytálló minden egyes bántalmazási esetben. Olyan gyerekek is válhatnak áldozattá, akik nem különösebben félénkek vagy bizonytalanok és erős az önbecsülésük.

Ugyan sok bántalmazott gyermek és tinédzser nem agresszív, visszahúzódó és félénk, vannak olyanok is, akik maguk is agresszívek. A nem kontrollált, könnyen ingerelhető agresszivitás növelheti annak a kockázatát, hogy valakit bántalmazzanak. Néhány áldozat egyben maga is bántalmazó. Például maguknál fiatalabb és gyengébb gyerekeket bántanak. Ilyenkor különösen nehéz fellépni a bántalmazás ellen. Az áldozat tulajdon agresszivitása miatt ugyanis az osztálytársak elfogadják, sőt jogosnak érzik azt, hogy bántalmazzák őket.

Amikor arra kérjük a gyerekeket, magyarázzák meg, miért bántanak valakit, gyakran mondják, hogy azért mert „olyan idegesítő”, félszeg, beképzelt, túl sokat beszél stb. Fontos tudnunk, hogy a bántalmazás minden esetben elítélendő és senki nem szolgál rá. Ha valakinek a viselkedése komolyan zavar vagy idegesít, beszélni kell az illetővel erről – a bántalmazás nem megoldás.

A gyerekek személyes tulajdonságai mellett sok csoportjellemző is befolyásolja a bántalmazást. A bántalmazó szerepében megjelenő személynek meghatározott módon kell viselkednie. Vagyis, amikor valaki a szerepének megfelelő magatartást vesz fel, valójában mások elvárásainak felel meg. Például amikor a bántalmazó „bántalmazási show-t rendez”, a csoport elvárásainak megfelelően cselekszik, és ettől jobban a közösség részének érzi magát. A bántalmazó magatartását a szerep elvárásokon kívül az osztályközösségnek a bántalmazással kapcsolatos normái és az iskolára jellemző légkör is befolyásolják. Megfigyelték, hogy egyes iskolákban vagy osztályközösségekben bizonyos olyan egyéni tulajdonságok, amelyek egyébként hajlamosítottak az áldozattá válásra, nem vezettek bántalmazottsághoz. Abban, hogy a bántalmazás végül létrejön-e vagy sem, jelentős szerepe van az azt támogató vagy nem támogató csoportnormáknak. Azaz egyes tulajdonságok ugyan növelik az áldozattá válás esélyét, mégsem feltétlenül vezetnek oda, hogy ez be is következzék. Annak megértéséhez, hogy mi áll a bántalmazás hátterében fontos az adott közösség – osztály vagy iskola – csoportnormáit is vizsgálnunk.

Amikor azt vizsgáljuk, hogy a közösségnek milyen hatása van a bántalmazó magatartására, nem az a cél, hogy csökkentsük vagy tagadjuk az egyes személy (a bántalmazó) felelősségét, hanem az, hogy a bántalmazást mint olyan jelenséget elemezzük, amelyet az egyén tulajdonságain túl más tényezők is befolyásolnak. Ezekről a kérdésekről szó lesz a KiVa-foglalkozásokon, de otthon is lehet róluk beszélgetni.

Mi történik az áldozattal és mi a bántalmazóval?

A bántalmazás mind az áldozat, mind pedig a bántalmazó fejlődése és „jól léte” szempontjából kockázatot jelent. A bántalmazott gyerekek, egyebek mellett, nyugtalanabbak és rosszabb kedvűek, mint a többiek. Félhetnek az iskolába járástól, és a másokba vetett bizalmuk sérül.

 

A nem kezelt bántalmazás a bántalmazó gyermek számára is kockázatot jelent. A bántalmazó azt gondolhatja, hogy hasonló tettei a jövőben sem fognak következményeket vonni maguk után. Arra a következtetésre juthat, hogy a bántalmazás megfelelő módja annak, hogy magára vonja a figyelmet és hatalmat szerezzen a csoportban. Még rosszabb esetben életében később további problémái lesznek emberi kapcsolataiban, növekszik az agressziója, és ez erőszakhoz vezethet.

Ha a másokat bántalmazó gyerek viselkedését nem fékezzük meg, akkor

  • a bántalmazásról és az erőszakról egyre pozitívabban fog gondolkozni, még kevésbé fog társaihoz tisztelettel fordulni, és mások bántását elfogadhatónak, sőt szórakoztatónak fogja tartani;

  • megerősítést kap abban, hogy a társas helyzetek kontrollálására a bántalmazást használja – a bántalmazás kifizetődő lesz számára, azzal fel tudja magára hívni a figyelmet, hatalomérzetet biztosít neki, kedvét leli benne, önbizalma pedig duzzad;

  • egyben csapdában is fogja magát érezni, ha magatartásán nem tud változtatni – azt fogja tapasztalni, hogy senki nem tud segíteni neki, senki nem tudja megállítani őt.

Az utánkövetéses vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyerekek és a tinédzserek nem csak úgy egyszerűen „kinőnek” a bántalmazásból. A bántalmazás nem marad abba magától. Azok a gyerekek, akik rendszeresen részt vesznek bántalmazásban, nagyobb valószínűséggel válnak agresszióra és erőszakra hajlamos felnőttekké.

Bár bizonyos tulajdonságok…

…(úgy, mint agresszivitás, empátia hiánya) általában a bántalmazóra jellemzőek, átlagos gyerekek és tinédzserek is részt vesznek bántalmazásban és utálatosan viselkednek egy-egy társukkal – nem egyszer meggondolatlanságból. Azok a gyerekek, akik másokat bántanak, ezt gyakran azért teszik, hogy figyeljenek rájuk, elismerjék őket, és hogy hatalmat szerezzenek a közösségen belül. Ezért a bántalmazás célpontjául gyakran olyan gyereket választanak, aki félénk, bizonytalan, alacsony a megbecsültsége a csoportban, vagy olyat, akinek kevés a barátja, esetleg egyáltalán nincsenek barátai. Senkiből sem lesz áldozat vagy bántalmazó pusztán a személyiségvonásai miatt. Ezekre a szerepekre a többi tanuló elvárásai és a csoportnormák is hatással vannak. A bántalmazó úgy érezheti, hogy népszerűbb a közösségben, ha a többieket szórakoztató „show-t” tart. Az áldozat szenved a bántalmazástól, és későbbi életében is viselheti annak látható következményeit - például depresszióssá válhat vagy teljesen elvesztheti az emberekbe vetett bizalmát. A bántalmazás a bántalmazó személyiségfejlődése szempontjából is kockázatot jelent. Ha a bántalmazó viselkedését nem fékezik meg időben, az ő fejlődése és „jól léte” is veszélybe kerülhet.